Egy vakcinafejlesztő döbbenetes vallomása

Hihetetlen, mi van a vakcinában, és kiken kísérleteztek

Stanley Plotkin amerikai orvos, aki évtizedeken keresztül vett részt különféle oltóanyagok kutatásában, tesztelésében.

A videó ízelítőt ad abból, milyen módszerekkel dolgoznak. Ízelítő a kérdésekből:

  • Hány magzatot használt a vakcinákkal kapcsolatos munkája során?
  • Milyen szerveket gyűjtött be a magzatokból?
  • Abortált magzatszöveteket használtak a vakcinák fejlesztéséhez?
  • Fogyatékos gyerekeken tesztelték az oltóanyagot?
  • Használták börtönben lévő anyák csecsemőit kísérleti vakcinák tanulmányozásához?
  • Használtak gyarmati uralom alatt álló embereket kísérleti vakcinák tanulmányozásához? Ebben a kísérletben majdnem 1 millió ember szerepelt?

Stanley Plotkin orvos, aki tanácsadóként dolgozik oltóanyag-gyártóknál, mint például a Sanofi Pasteur, valamint biotechnológiai cégeknél, nonprofit szervezeteknél és kormányoknál.
Az 1960-as években kulcsfontosságú szerepet játszott a rubeola vírus elleni vakcina felfedezésében a philadelphiai Wistar Intézet dolgozójaként. Plotkin 1960 és 1991 között a Wistar aktív kutatói karának tagja volt.

A szervek használata a gyógyszerkészítéssel

Csak egy hazai példa:

Richter Gedeon 1902-ben forgalomba került Tonogen Suprarenaléja adrenalintartalmú készítmény volt, amit állati mellékveséből állítottak elő. Richter szerződést kötött a vágóhidakkal a vállalkozásához szükséges állati szervek kinyerésére. Ennek szigorú feltételei voltak. Egy munkatársának ott kellett lennie helyben, a vágóhídon, figyelemmel kísérve a vágómesterek munkáját, a vágóhídi állatorvosnak pedig minden egyes szervet meg kellett metszenie – ellenőrizve, hogy az ép-e. A megfelelő szervet lakattal zárható porcelánedényben lehetett a laboratóriumba vinni feldolgozásra.

A Tonogen Suprarenale Richter volt az első, hazánkban előállított organoterápiás szer. 

Organoterápiás szer: mindazon gyógyszereket, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt állati szervekből, szervrészekből, sejtekből, sejtszervecskékből, mikroorganizmusokból, sejtnedvből vagy sejtközi folyadékból állítanak elő vagy galenikus módon készítenek el. Ide tartoznak tehát a szervekből, sejtekből vagy sejtfrakciókból előállított preparátumok, kivonatok, oldatok, derivátumok, enzimek, és mindezek kombinációi.