Jár-e bármilyen egészségügyi előnnyel az oltás?

Eddig egyetlen hiteles sztenderd klinikai vizsgálat készült az influenzaoltásról, amelyben oltottakat oltatlanokkal hasonlítottak össze.

Az influenza oltások az oltások palettáján talán a legkevésbé hatékonyak. Folyamatosan azt kommunikálják felénk, hogy az oltások használatának a "közjó" az oka, noha ezt az elképzelt "jót" tudományosan még soha nem definiálták. Van olyan orron keresztül bespriccelhető influenza elleni oltás (FluMist), amelyet hatástalanságra hivatkozva 2016-ban kivontak a forgalomból. Ez a vakcina 2003 óta volt forgalomban és két éve még bőszen ajánlották gyerekeknek.

A FluMist csupán 3%-ban volt eredményes, forgalomból kivonásának valódi oka azonban ennél is rémesebb. Lehetséges, hogy az oltás több influenzafertőzéshez vezetett, mint amennyit megelőzött. Ugyanis az élő vakcina esetében előfordulhat, hogy az oltott személlyel érintkezők megfertőződnek, különösen, ha valamiért csökkent hatékonyságú immunrendszerük van.

Az influenzaoltás fejlesztése és népszerűsítése inkább szólt a profitról, mint az emberek egészségéről. Még az egészségügyi dolgozók körében is a legkevésbé népszerű oltásról beszélünk. 

Eddig egyetlen hiteles sztenderd klinikai vizsgálat készült az influenzaoltásról, amelyben oltottakat oltatlanokkal hasonlítottak össze. Ez a Hong-Kongban szponzorált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálat 272 napig követte nyomon 6-15 éves, oltott és oltatlan gyerekek egészség státuszát. A vizsgálat konklúziója az volt, hogy az oltás semmilyen egészségügyi előnnyel nem járt. Sőt, az oltott csoportnál egy 550 %-kal magasabb kockázat volt megfigyelhető a nem-influenza eredetű vírusos légúti megbetegedésekre. Az oltott gyerekek között 116 esetben fordult elő influenza megbetegedés, a nem oltottak között 88 esetben. Ez az eredmény önmagában is elég kellene, hogy legyen az oltás elkerüléséhez. Forrás: The Toxic Science of Flu Vaccines. .